Jászok Egyesülete - A Jászságért Alapítvány

(2013. május)

Felhívás papok könyvéhez

Kedves jászsági és innen elszármazott Barátaink!

Jászberény több mint félévezredes katolikus egyházi életének személyiségeit, alakítóit, formálóit gyűjteményes kötetben kívánja a jászok elé tárni, az utókor emlékezetének megőrizni a KÉSZ könyvek sorozat ötödik kiadványa.

A könyvet dr. Suba Györgyné szerkeszti, akinek nevéhez tucatnyi helytörténeti könyv elkészítése köthető.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Nagyboldogasszony Főplébánia közös célja az Úr szolgálatában Jászberényben tevékenykedő plébánosok, káplánok, hittanárok, szerzetesek, szerzetes nővérek, kántorok, harangozók és sekrestyések életútjának feldolgozása.

A kutatások eredményeképpen tetemes anyag áll rendelkezésünkre, de a levéltári és szakirodalmi adatok mellett szeretnénk visszaemlékezésekkel, írásos dokumentumokkal, fényképekkel gazdagítani egy-egy személy életútját. A teljességre törekvés miatt további összefogásra van szükség.

Tudjuk, hogy a családi emlékek között sok egykori első áldozási, bérmálási, esküvői csoportos fénykép, emléklap, elsőmisés, jubileumi szentkép stb. található, amelyek egykori lelkipásztorainkhoz kötődnek. Kérjük, ossza meg emlékeit a most élő és a későbbi generációk olvasóival!

A dokumentumokat, fényképeket kérjük a Jász Múzeumba bevinni, eljuttatni (5100 Jászberény, Táncsics u. 5.) ahol másolás után mindenki visszakapja azt. Az anyagokat 2013. augusztus 31-ig várjuk. Szívesen fogadjuk az anyagot e-mailen is: subadoktor@gmail.com

Állítsunk emléket a közel 350 személynek, akik a jász fővárosban az Úr szolgálatában, keresztény hitünk megtartásában a legtöbbet fáradoztak!

Közreműködésüket ezúton is tisztelettel megköszönjük.

Jászberény, 2013. május

Dr. Suba György elnök,
a könyv felelős kiadója

(2013. május)

A jászok egy százaléka

Megkezdődött az adóbevallások benyújtásának időszaka.

Az elszármazott jászságiakat és az otthon élőket összekapcsoló szervezet, a Jászok Egyesülete ezúton kéri és előre is köszöni az Ön és családtagjai személyes támogatását.

A csökkenő személyi jövedelemadó kulcsok miatt évek óta zsugorodik a civil közösségek egy százalékból való részesedése. A Jászok Egyesülete azonban tavaly 557.075 adóforintot kapott, azaz támogatottsága húsz százalékkal nőtt az előző évihez képest. Köszönjük!

Szervezetünk az Ön felajánlását újabb hagyományápoló kiadványok megjelentetésére, rendezvények – közte a Jász Világtalálkozó – megvalósítására fordítja.

JÁSZOK EGYESÜLETE
adószám: 19666024-1-41

1537 Budapest 114 Pf. 367.
www.jaszokegyesulete.hu
info@jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
bankszámla: 10200892-31411767-00000000

(2013. május)

JÁSZOK EGYESÜLETE
1537 Budapest 114 Pf. 367.
www.jaszokegyesulete.hu
info@jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
bankszámla: 10200892-31411767-00000000
adószám: 19666024-1-41

Koszorúzás Czettler Jenő emléktáblájánál

A Jászkunok Napja alkalmából 2013. május 6-án, (hétfő) 17,00 órakor a Jászok Egyesülete megkoszorúzza egyesület-elődje egykori elnöke, dr. Czettler Jenő akadémikus emléktábláját volt lakóházán, a Köröndnél (Budapest, VI., Andrássy út 83-85.). Szeretettel hívjuk és várjuk Önt a megemlékezésre!

Ügyvivői Testület

(2013. április)

JÁSZOK EGYESÜLETE
1537 Budapest 114 Pf. 367.
www.jaszokegyesulete.hu
info@jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
bankszámla: 10200892-31411767-00000000
adószám: 19666024-1-41

MEGHÍVÓ / KÉRJÜK, JEGYEZZE ELŐ!

A Jászok Egyesülete Ügyvivői Testülete tisztelettel meghívja Önt az egyesület évi rendes közgyűlésére, melyre 2013. április 22-én (hétfő) 16,45 órakor kerül sor a Pest megyei Megyeházán (Budapest, V., Városház u. 7., II. emelet 245. sz. Lift van!). Határozatképtelenség esetén az újabb közgyűlést a fenti helyszínen
2013. április 22-én (hétfő) 17,00 órakor

tartjuk meg, mely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.

Napirendi javaslat:

1.) Beszámoló az egyesület 2012. évi munkájáról (az anyagot korábban megküldtük), idei feladatok
Előterjesztő: dr. Dobos László ügyvivő
2.) A 2012. évi közhasznúsági beszámoló
Előterjesztő: dr. Tóth Pál Péter, a Számvizsgáló Bizottság elnöke

***

Ezt követően kerül sor rendezvényünkre, melyen egyesületi tagtársunk,

Dávid Áron, a Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár) gyűjteménykezelője

tart vetített képes előadást

Kunok a Dunántúlon

címmel.

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Jászság kulturális örökségét ápoló egyesületi kiadványainkat (könyvek, hangkazetták, cédék) árusítjuk a helyszínen.

A rendezvényre Önt és családját szeretettel hívjuk és várjuk. Belépődíj nincs. Minden érdeklődő szívesen látott vendég! Kérjük, értesítse barátait is!

Budapest, 2013. április

Ügyvivői Testület

(2013. április)

JÁSZOK EGYESÜLETE
1537 Budapest 114 Pf. 367.
www.jaszokegyesulete.hu
info@jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
bankszámla: 10200892-31411767-00000000
adószám: 19666024-1-41

Jász vagyok – pályázatot hirdetünk

A Jászok Egyesülete (www.jaszokegyesulete.hu) pályázatot hirdet fiataloknak két témában.

Jász vagyok - a családom és az én történetem.
Írások a jász öntudatról, az örökölt vagy szerzett jász identitásról.
Mit jelent Neked e népcsoporthoz tartozni?
A vállalkozó szellemű pályázóktól 2000-2500 karakteres, elektronikusan megírt történeteket, családi visszaemlékezéseket várunk.

Mindkét pályázati felhívás részleteit megismerheti a Jászok Egyesülete közösségi oldalán:
http://www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu

(2013. április)

JÁSZOK EGYESÜLETE

1537 Budapest 114 Pf. 367.
www.jaszokegyesulete.hu
info@jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
bankszámla: 10200892-31411767-00000000
adószám: 19666024-1-41

Riport rendezvényünkről a Vasárnapi Újságban

A Jászok Egyesülete 2013. február 28-i, budapesti összejövetelének vendége volt dr. habil. Ö. Kovács József történész, aki Kuláküldözés – a paraszti társadalom felszámolása címmel tartott vetített képes előadást.

A rendezvény előtt beszélgetett az előadóval Cservenka Judit, a Magyar Rádió munkatársa. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában március 3-án elhangzott riportot meghallgathatja az alábbi linken:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-03-03

(Kattintson kétszer a reggel 06,00 időpontra. A riport kb. 06,20 órakor kezdődik.)

(2013. március)

Apponyi megemlékezés a felvidéki Éberhardon

A Csemadok helyi alapszervezete és Éberhard község (Malinovo, Szlovákia) megemlékezést tartott 2013. február 16-án nagyapponyi gróf dr. Apponyi Albert (Bécs, 1846 – Genf, 1933) halálának 80. évfordulóján.

A kiemelkedő magyar államférfi 52 évig, haláláig volt Jászberény országgyűlési képviselője. Földi maradványait 1942-ben, özvegye halálakor hozták át a budavári koronázó Mátyás templomból a csallóközi ősi birtokközpontra.

Az éberhardi szentmisén közreműködött Rieter István hegedűművész. A szertartást követően Simon Attila történész méltatta a kortársai által „ember katedrálisnak” nevezett Apponyi munkásságát.

A felvidéki helyi és megyei vezetők főhajtása mellett a hűséges jászok koszorúját – a Jászok Egyesülete képviseletében – dr. Dobos László ügyvivő helyezte el a temetőkápolna kriptájánál.

Az eseményről fényképes tudósítás látható – Agárdy Gábor szenci önkormányzati képviselő jóvoltából – Szenc város honlapján, melyet ide kattintva tekinthet meg:

http://www.szenc.sk/hu/Mult-esemenyek/2013/Megemlekezes-Grof-Apponyi-Albert-halalarol.alej

(2013. február)

Drótposta: info@jaszokegyesulete.hu
Honlap: www.jaszokegyesulete.hu
www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu
Bankszámla: 10200892-31411767-00000000
Adószám: 19666024-1-41

74. sz. H Í R L E V É L
(2013. február)

Beszámoló az egyesület 2012. évi munkájáról

Ezúton köszönjük meg mindenkinek, valamint továbbítjuk Önnek a szép számban kézhez vett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Hírlevelünk minden kedves olvasójának sikereket és friss jó egészséget kívánunk 2013-ra!

A Jászok Egyesülete a Jászságból elszármazottak és az otthon élők intézményes kapcsolattartása érdekében alakult 1991-ben Budapesten. Taglétszámunk 2012 végén 577 fő volt. Hazánk valamennyi megyéjén túl külföldről, s a Jászság 18 településének mindegyikéről van tagtársunk. Az egyesületnek 33 tagszervezete van.

Az elmúlt évben is továbbfejlesztettük közhasznú civil szervezetünk honlapját (www.jaszokegyesulete.hu). A weblap (melyen megszólal a Lehel kürtje) bemutatja a Jászok Egyesülete történetét, tagságát, tagszervezeteit. Felvillantja a jászok és a Jászság történetét, településeit, s áttekinti testvérszervezetünk, „A Jászságért” Alapítvány tevékenységének eredményeit. Ha manapság beírjuk a legnépszerűbb internetes keresőbe a Jászok Egyesülete nevét, több tízezer találatot kapunk. Egyesületünk elérhető a Facebook közösségi portálon is.

1.) Egyesületünk budapesti összejövetelei voltak:

Február 27-én – dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Kunszövetség elnöke váratlan akadályoztatása miatt – az agrárium időszerű kérdéseiről tartott előadást dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Ezt követően Szépe Ferenc kiskunkapitány mutatta be a Kunszövetség tevékenységét. A rendezvény végén Zsidei Andrásné könyvtárvezető (Jászdózsa) jóvoltából jászsági házi-süteményeket kóstolhattunk.

Március 28-án a Magyar Nemzeti Galéria épületében meglátogattuk a Habsburg nádori kriptát és leróttuk kegyeletünket József nádor, a jászkunok grófja és bírája síremléke előtt.

Április 24-én tartotta éves közgyűlését egyesületünk. Szervezetünk legfelsőbb fóruma elfogadta a 2011. évi közhasznúsági jelentést, az egyesület munkájáról szóló beszámolót, jóváhagyta az idei terveket. – Ezt követően újjáválasztottuk az egyesület vezető testületeit.
A Jászok Egyesülete Ügyvivői Testületének tagjai: Bognár Mária újságíró, közgazdász (Budapest), dr. Dobos László közgazdász-szociológus (Budapest), Farkas Kristóf Vince történész, agrármérnök (Jászfényszaru), Fehérné dr. Ábrahám Etelka közgazdász (Budapest), Győző Gyula ny. tanár (Budapest), Hortiné dr. Bathó Edit muzeológus, múzeumigazgató (Jászberény), Nemoda István ny. köztisztviselő (Budapest), Paksy Gábor ny. mérnök (Budapest).
A Jászok Egyesülete Számvizsgáló Bizottságának összetétele nem változott, az elnök dr. Tóth Pál Péter szociológus (Budapest); tagok: Bartha Andorné tisztviselő (Taksony), Gosztony Ernő tisztviselő (Budapest).
A közgyűlés után előadást tartott tagtársunk, dr. J. Újváry Zsuzsanna PhD történész, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) A Jászság a török hódoltság idején címmel.

Június 7-én sikeres jászok sorozatunkban tagtársunk, Bobák József, a Jászsági Vendéglátók Egyesületének elnöke (Jászberény) tárta elénk szóban és terítékben több évtizedes szakmai tapasztalatait. Mindezt jól kiegészítette tagtársunk, Mozsár Lászlóné polgármester vezette jászágói asszonykör hazai házi-sütemény kínálata.

Szeptember 24-én vendégünk volt dr. N. Rózsa Erzsébet koordinációs igazgató (Magyar Külügyi Intézet), aki Irán ma és holnap címmel tartott előadást.

Október 18-án egyesületi tagtársunk, prof. dr. Dobák Miklós intézetigazgató egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem) volt a sikeres jászok sorozatunk vendége, aki Gazdaságunk – bizonytalanságok között címmel tartott előadást.

November 26-án a múlt genetikai üzenetéről beszélt vetített képes előadásában dr. Raskó István professor emeritus, genetikus (Szeged).

2.) Rendezvényeink voltak:

Május 6-án, a Jászkunok Napján megkoszorúztuk a budapesti Köröndön dr. Czettler Jenő akadémikus emléktábláját, mely a két világháború között működő egyesület-elődünk egykori elnökének munkásságát örökíti meg.

Az idei, 18. Jász Világtalálkozót Jászfelsőszentgyörgy község és a Jászok Egyesülete rendezte 2012. július 6-8-án. A díszünnepségre július 7-én, szombaton került sor. Az ünnepi főpapi szentmisét ezúttal is dr. Ternyák Csaba egri érsek celebrálta. A települések színpompás felvonulását, az ünnepi köszöntéseket díjak átadása követte. A Jászságért Díjat s a vele járó adómentes egymillió forintot tagtársunk, Sisa József tűzzománcművész kapta. Jászfelsőszentgyörgy község önkormányzata tagtársunkat, Bolla Jánost választotta a jászkapitányok sorába. Az ünnepségsorozaton a Jászok Egyesülete népes küldöttséggel képviseltette magát. Ezzel az ünnepséggel lezárult egy ciklus: mind a 18 jász település megrendezte a jász világtalálkozót. 2013-ban újra kezdődik a világtalálkozók sora. A 19. találkozó házigazdája – ez első, 1995. évihez hasonlóan – a jász főváros, Jászberény lesz, június 21-23-án.

Augusztus 18-án, a jászágói falunapon, a szüreti felvonuláson és bálon társrendezőként működött közre a Jászok Egyesülete.

Szeptember 10-én a Forrás Galéria Vizuális Művészeti Intézet és a Jászok Egyesülete szervezésében kiállítás nyílt észak-oszétiai (Oroszországi Föderáció) képzőművészek alkotásaiból Budapesten. A kiállítást dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta meg. Köszöntőt mondott dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője. A kiállító művészek egyesületünk ügyvivője kíséretében Jászberénybe látogattak, ahol Juhász Dániel alpolgármester látta vendégül őket. Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató a Jász Múzeum kincseit, Banka Ferenc polgármester és Dávid Sándor e. jászkapitány Jászszentandrás nevezetességeit mutatta be számukra.

A Szakrális Művészetek Hete szeptemberi jászberényi rendezvényeit közösen szervezték a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezete, s a Jászok Egyesülete. A szervezőmunka oroszlánrészét – hagyományosan – tagtársunk, dr. Suba Györgyné végezte a KÉSZ képviseletében.

Szeptember 22-én szervezte meg negyedik alkalommal a KÉSZ helyi szervezete és a Jászok Egyesülete Jászberényben az Egyházi Népénekes Találkozót.

Október 13-án került sor tagszervezetünk, a Jász Alkotók Köre hagyományos képzőművészeti kiállításának megnyitására Budapesten, a Kájoni János Ferences Házban. A tárlaton 17 alkotó munkái szerepeltek.

3.) A Jászok Egyesülete jászberényi szervezetének rendezvénye volt május 21-én Farkas Kristóf Vince, egyesületünk ügyvivője előadása, Zarándokút a Jászságban címmel.

4.) 2012-ben második alkalommal szervezték meg a Kunok Világtalálkozóját. A rendezvénysorozat szeptemberi nyitó- és záróeseményein, a helyi kulturális programokon az otthon élő és elszármazott jászok is szép számmal megjelentek, kifejezve a jászkunok évszázados összetartozását.

Októberben felavatták az iráni Jazd tartományi székhelyen, Jászberény testvérvárosában a jász főváros adományát: a Lehel kürtöt ábrázoló köztéri alkotást. A kiutazó delegációt dr. Szabó Tamás országgyűlési képviselő, Jászberény polgármestere vezette, a tagok között volt az alkotó: Sisa József tűzzománcművész, valamint dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője.

2011. május 5-én nyílt meg a Jászberényi Városi Könyvtárban a 20 éves Jászok Egyesületét köszöntő kiállítás Adósai vagyunk szülőföldünknek címmel. A kiállítás másfél év alatt bejárta a Jászság városait és községeit, bemutatva, mit róttak le ebből az adósságból az elszármazott jászok. Köszönetet mondunk a vándorkiállítás ötletgazdájának, Szabó Jánosné tagtársunknak, a könyvtár akkori igazgatójának, s mindazoknak, akik kitartó szeretettel viselték gondját az utazó anyagnak.

Januárban Budapesten elhunyt a Svájcban élő dr. Czettler Antal közíró, az egykori Jászok Egyesülete alapító elnöke, dr. Czettler Jenő akadémikus fia. Hagyatékából két édesapjáról készült, nagyméretű olajfestmény került egyesületünk birtokába. Mivel e becses alkotások megőrzése és bemutatása meghaladta egyesületünk erejét, azokat – tulajdonjogunk megtartásával – tartós letétként elhelyeztük otthon, a Jászságban. A dr. Czettler Jenőt a József Nádor Műegyetem dékánjaként ábrázoló kép Jászárokszállás, a szülőváros polgármesteri hivatalát díszíti. A felsőház örökös tagjaként, díszmagyarban őt megörökítő festmény pedig a Jász Múzeum megőrzésébe került.

5.) Egyesületünk képviseltette magát számos jászsági rendezvényen, tanácskozáson, közösségi és egyházi ünnepen, kiállítás-megnyitón. Együttműködésünk eredményes a helyi önkormányzatokkal, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségével, civil szervezetekkel. Ügyvivőink több meghívásnak tettek eleget, s tájékoztatót tartottak a Jászok Egyesülete törekvéseiről, eredményeiről.

Munkánkról az idén is gyakran hírt adott a nyomtatott és sugárzó média. Az otthoni megyei, helyi lapokban is rendszeresen szerepeltünk. Külön köszönettel tartozunk e tekintetben Bán János főszerkesztőnek és munkatársainak, Illés Anita és Banka Csaba szerkesztőknek (Új Néplap, Szolnok) valamint Halász Lajos főszerkesztőnek és munkatársának, dr. Farkas Ferenc szerkesztőnek (Jászkürt Újság, Jászberény). Köszönjük Bognár Mária újságíró, a Jászok Egyesülete ügyvivője fáradozását – írásai Jászberény város lapjában és a Kincses Kalendáriumban jelentek meg. A jászsági elektronikus hírportálok is figyelemmel kísérték munkánkat.

6.) 2012-ben az előző évi személyi jövedelemadó felajánlható egy százalékából, jász és nem jász támogatóink jóvoltából a Jászok Egyesülete 557.075 adóforintot kapott. Miközben a kiutalt egy százalékos támogatás összege országosan folyamatosan csökken (a csökkenő adókulcsok miatt), a Jászok Egyesülete támogatottsága egy év alatt húsz százalékkal nőtt! Köszönjük a támogatást, a bizalmat! Ezt az összeget jász-hagyományt ápoló kiadványokra és rendezvényekre fordítjuk.

7.) Egyesületünk az alábbi kiadványok megjelentetéséhez nyújtott támogatást:

- Bánkiné Molnár Erzsébet: Földadta sors. Népélet a Jászkunságban 1745-1848., Jászberény
- A Jász és két Kun Kerületek címereslevelei - 1746 és 1839., Budapest
- Mándoky Kongur István: Kunok és magyarok. Török-magyar Könyvtár I., Budapest
- Vallomások a második világháborúról Jászapátin és Jásziványon (Hevesiványon), szerk.: dr. Suba Györgyné., Jászapáti

8.) „A Jászságért” Alapítvány által harmadik alkalommal kiírt Jászsági Civil Vándordíjat tagszervezetünk, az Árokszállásiak Baráti Köre (Jászárokszállás) nyerte el. A vándorserleg és a kétszázezer forint pénzjutalom átadására a helyi művelődési házban novemberben került sor.

9.) Egyesületünk tagjai közül elhunytak 2012-ben:

Banka Emánuel közgazdász (Jászárokszállás, 64 éves), dr. Czettler Antal közíró (Brugg, Svájc, 87 éves), Csatai Lajos (Budapest, 80 éves), Donkó László tanár (Jászszentandrás, 77 éves), dr. Fekete Gyula ny. főiskolai tanár (Hódmezővásárhely, 92 éves), Gecse János mérnök (Újszász, 75 éves), dr. Holló János vegyészmérnök, akadémikus (Budapest, 93 éves), Hans- Jochen Hornig tisztviselő (Németország, 81 éves), Kaszner Margit festőművész (Budapest, 74 éves), Kun Béla gépészmérnök (Budapest, 75 éves), dr. Maczkó Sándor ny. főállatorvos (Szolnok, 82 éves), Morvay László mérnök (Budapest, 74 éves), dr. Szabó László Jászságért Díjas néprajztudós (Szolnok, 73 éves).

Az egyesület ügyvivői testülete ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik a Jászok Egyesülete tevékenységét segítették és segítik. Szervezetünk tagsága és ügyünk pártfogói révén hozzájárulhatunk a jász öntudat megújulásához. Kérjük és várjuk az Ön további személyes támogatását!

Dr. Dobos László
ügyvivő

***
Kedves Hölgyem, tisztelt Uram!

Tisztelettel kérjük Öntől és kedves családtagjaitól, adományozzák személyi jövedelemadójuk 1 százalékát egyesületünknek. A Jászok Egyesülete adószáma: 19666024-1-41. Előre is köszönjük a megtisztelő támogatást, melyet a jász hagyományokat ápoló rendezvényekre (így a Jász Világtalálkozóra) és kiadványok megjelentetésére fordítunk!

A mellékelt csekk a 2013. évi egyesületi tagdíj befizetésére szolgál. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a postai befizetés esetén az átutalás fejében csekkenként 137 forintot levonnak a feltüntetett összegből! A Jászok Egyesülete számlaszáma (K és H Bank): 10200892-31411767-00000000. A tagdíj évi 1000 forint, nyugdíjasoknak, tanulóknak 500 forint. Tagszervezeteink 2000 forintot fizetnek. Felülfizetést – a fenti ok miatt is – köszönettel fogadunk!

Takarékosabb, gyorsabb, ha meghívóinkat, híreinket elektronikus úton is eljuttathatjuk Önnek. Amennyiben még nem közölte velünk drótposta (e-mail) elérhetőségét, várjuk azt az info@jaszokegyesulete.hu címünkön. Köszönjük! Ha már megtette ezt, kérésünket tekintse tárgytalannak.

(2013. február)

Jász kiadványok árusítása

A Jászok Egyesülete tagjai és ügyünk barátai jól tudják, hogy „A Jászságért” Alapítvány kiadványait a Jász Múzeumban (Jászberény), egyesületi rendezvényeinken (Budapest, Pest megyei Megyeháza) és postai utánvéttel lehet megvásárolni.

Örömmel adunk hírt arról, hogy állandó utcai vásárlási lehetőség is születetett a fővárosban. Budán, a 61-es villamos Moszkva téri megállójában, az egész nap nyitva tartó könyves pavilonban valamennyi kiadványunk (könyv, hangkazetta, cédé) megvásárolható.

(2012. november)

A JÁSZKUN KERÜLETBŐL A „MUSZÁJ VÁRMEGYÉBE”
Hogyan alakult meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye?

A Jászságot magában foglaló Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 136 évvel ezelőtt jött létre. De vajon miért nevezték akkoriban „muszáj vármegyének” az új törvényhatóságot?

„A Jászkun Kerület mint önálló törvényhatóság megszüntettetik”

A Jászkun Kerület hazánk sajátos történeti fejlődésű tájegysége volt, amely a Jászságot, a Kiskunságot és a Nagykunságot foglalta magában. A jászok és kunok katonáskodó népcsoportként költöztek Magyarországra a 13-14. században. Az uralkodóktól jelentős kiváltságokat kaptak, melyekért háborúk idején a király melletti hadba vonulással tartoztak. A három, földrajzilag is különálló terület a török hódoltság idején szerveződött közös közigazgatási egységgé. A Kiskun Kerület központja Kiskunhalas, a Nagykun Kerületé Karcag, a Jász Kerületé pedig Jászberény volt. Jászberény egyben a három kerület központja, a Jászkun Kerület székhelye is volt. A Jászkun Kerület egészen 1876-ig megőrizte a középkori kiváltságokon alapuló különállást és jogainak jelentős részét. Az egykori Jászkun Hármaskerület térképére nézve ma már bizonyára nehezen elképzelhető, hogy az egymástól távol eső, erősen széttagolt területek évszázadokon át jól működő közigazgatási egységet alkottak. Lakóit erős hagyománytisztelet és a kiváltságokból eredő öntudat jellemezte.

A Jászkun Kerület történetében az 1870-es 42. törvénycikk hozott döntő változást. A polgári korban ugyanis már nem volt fenntartható a feudális kiváltságokon alapuló jogi helyzet és a területi széttagoltság. A törvény első paragrafusa kíméletlenül fogalmazott: „A Jászkun Kerület mint önálló törvényhatóság megszüntettetik”. Noha a területi rendezés szükségességét a jászkunok sem vitatták, a változtatás tervezett módja meglehetősen heves felháborodást váltott ki mindhárom kerületben. Az első javaslatot 1873-ban Szapáry Gyula belügyminiszter hagyta jóvá, ami igen radikális elképzeléseket tartalmazott, s a történelmi hagyományokat teljesen figyelmen kívül hagyta. A három kerület településeit a környező megyékbe kívánta beolvasztani, s ennek nyomán Heves-Jász megye néven új törvényhatóság alakult volna Eger székhellyel. A Nagykunságból a közeli településekkel önálló Kun megyét terveztek Karcag központtal, a Kiskunság helységei pedig Pest, illetve Solt megyéhez kerültek volna.

Az önálló Jász megye terve

A javaslat legsúlyosabban a Jászságot, benne elsősorban Jászberényt érintette, hiszen megszüntette volna központi szerepkörét. Komoly küzdelem indult a tervezet ellen, s ekkor fogalmazódott meg először az önálló Jász megye terve. A jászságiak azt javasolták, hogy a Jász Kerületből és a hozzá csatolható Heves, illetve Pest megyei településekből Jászberény központtal önálló törvényhatóságot hozzanak létre. Statisztikai adatokkal bizonyították, hogy az új megye képes a modern közigazgatási feladatok ellátására és Jászberény minden szempontból alkalmas a megyeszékhelyi szerepre. A belügyminiszterhez írott, logikus érvekkel alátámasztott kérelmet így fejezték be: „A jász nép nem érdemli meg, hogy eltemessék, hogy fejlődése megakasztassék, hogy a virágozni indult községek szorgalmas, elégedett, hazafias lakóinak szívébe az erőszakos elnyomás, s beolvasztás, a közügyek iránti közöny s csak alkalomra váró nyugtalanság veszélyes magvát beültesse.”

A jászok küzdelmeit egy jászberényi születésű kiváló közéleti személyiség, Sipos Orbán vezette. Nevéhez fűződik többek között a Jász Múzeum megalapítása és a Hatvan-Szolnok közötti vasútvonal létrejötte. A köztiszteletben álló politikus, akit „jász királynak” is neveztek, országgyűlési képviselőként többször felszólalt a megyerendezés vitájában, és mindent megtett azért, hogy az átalakulás a jászkunok számára kedvező módon menjen végbe.

Harc a megyeszékhelyi rangért

1875-ben Tisza Kálmán vette át a belügyminiszteri tárcát, aki nagyobb megértést tanúsított a jászkunok kérelmei iránt, s így számukra is elfogadhatóbb javaslat került kidolgozásra. A későbbiek során a megyeszékhelyi rangért bontakozott ki igen éles küzdelem a két esélyes város: Jászberény és Szolnok között.

Jászberény ebben az időben minden tekintetben megfelelt a megyeszékhelyi szerepkörnek. Volt törvényszéki épülete, tisztképző iskolája, adóhivatala és itt volt az ország legnagyobb laktanyája. A városban volt egy főgimnázium, 6 osztályos nőnevelde és a Jász Múzeum is. Ma már különösnek tűnhet, hogy ebben az időben Jászberénynek 20 ezer lakosa volt, míg Szolnoknak mindössze 15.800.

Ugyanakkor Szolnok mellett szólt kedvező földrajzi helyzete és jó közlekedési feltételei is. A hagyományaikra mindig büszke jászok ezzel kapcsolatban keserűen jegyezték meg: „A központi helyeztetés oly nyomatékos ok, mellyel szemben minden egyéb elenyészik, s köszönjék meg a jászok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre közepén lesz. A történeti múlt? A székhely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Magyarországon ilyen érzelmekre – arra Rotschild semmit sem ád!”

A szolnokiak sem maradtak adósok. A tervezett Jász megye ugyanis Szolnok városát is magában foglalta volna, ami meglehetősen heves indulatokat váltott ki: „Mi megelégszünk azzal, hogy magyarok vagyunk, és nem óhajtunk ezen felül még jászok is lenni.” – írták. A vitát végül az döntötte el, hogy Szolnok város vezetői a Zöldfa vendéglő telkét a rajta lévő épületekkel és 30 ezer forint készpénzt ajánlottak fel a megyei székház létesítésére.

A jász király az új megye élén

1876. június 19-én a király szentesítette a 23. törvénycikket, amely kimondta Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulását Szolnok székhellyel. Az új megye a Jászságot, a Nagykunságot és Külső-Szolnok megye egy részét foglalta magában, a kiskunsági települések pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe kerültek. S míg Szolnok városa ünnepelt a törvény kihirdetése után, a Jászkun Kerület tisztségviselői utolsó közgyűlésükön meghatott szavakkal búcsúztak egymástól, az évszázados történeti összetartozástól. A búcsú fájdalmát enyhítette, hogy az új megye főispánjává Kiss Miklós volt kerületi főkapitányt nevezték ki, az alispán pedig Sipos Orbán volt jászkun kerületi alkapitány lett. Emberi és politikusi nagyságát bizonyítja, hogy új tisztségében felül tudott emelkedni jászsági kötődésein, s mindent megtett az új törvényhatóság sikeres működéséért. Nevéhez fűződik a megyei székház megépíttetése, ami alig több mint egy év alatt elkészült. Fáradhatatlan szervező munkája nyomán három év múltán már ezt mondhatta az új megyéről: „A volt Jászkun Kerületek nyomain egy új törvényhatóság: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye támadt. Egymást alig ismerő polgárok különböző törvényhatósági múlttal és emlékekkel, nem kevés kölcsönös féltékenységekkel, vágyakkal és törekvésekkel gyűjtetének össze az önkormányzati feladatok teljesítésére. S az új törvényhatóság minden tényezője – megőrizve a múltból, ami hazafias, ami jó és nemes, új köréből új erőt, akaratot, bizalmat merítve fennakadás nélkül teljesíté kötelességét.”

Ugyanakkor a két város kapcsolatában még sokáig érezhető volt az egykori vetélkedés emléke.

*

Bár a Jászkun Kerület 1876-ban megszűnt, az egykori jászkun összetartozás emléke máig fennmaradt, ami külsőségekben is megőrződött. Ezt jelzi a jász és kun kapitányok mai megválasztása, a viseletek újjászületése, a Jász Világtalálkozók, a Kunok Világtalálkozója és más rendezvények, ahol ismét egymásra találhatnak a földrajzilag egymástól távol fekvő, de múltjukban és hagyományaikban azonos három tájegység lakói.

Papp Izabella levéltáros,
a Jászok Egyesülete tagja

Jászboldogháza, 2012. szeptember

(2012. szeptember)

Összetartozunk

Színpompás, jász viseletbe öltözött sokaság, díszelgő huszárbandérium, ünnepi hintók sora, fotósok hada, televíziós kamerák – mindez évről-évre elmaradhatatlan kelléke a Jászság legnagyobb rendezvénysorozatának, a magyarrá lett jászok világtalálkozójának.

Az idei, sorrendben 16. Jász Világtalálkozót Jászágó község és a Jászok Egyesülete rendezte 2010. június 11-13. között a 750 lelkes településen, Jászágón. Kegyeiben járt az időjárás a szervezőknek és a tartós monszun után igazi aratóidő, kánikula fogadta a vendégeket. A mindenkor takaros kisközség utcáin még az árokszéli füvet is fésűvel igazgatták: hiszen emberöltő múlva lesz hasonlóan népes ünnepség az egykori kisvárosból a török időkben pusztává lett Ágón. Az 1745-ös redempciókor Jászárokszállás váltotta meg Ágó pusztát, s csak 1952 óta önálló újra a Jászság második legkisebb községe.

A másfél évtizede formálódó világtalálkozók állandó elemei (főpapi szentmise, a résztvevő települések felvonulása, a Jászságért Díj átadása, helyi kitüntetések átnyújtása, jászkapitány beiktatás, koncertek) mellett új mozzanatok is gazdagították az eseménysorozatot. Így került sor virtuóz légi bemutatóra, főzőversenyre, postai alkalmi bélyegzésre. Megcsodálhattuk az ágói fóliasátrak terményeit, az ügyes kezű asszonyok kézimunkáit, elandalodhattunk népdalon és nótán, s búcsúfiát is választhattunk, hiszen ekkor volt a 20 éves, kicsiny szentegyház templombúcsúja is. Végigehettük az ágói tájház, az ősi Öregház vadonatúj kemencéjében sült helyi specialitásokat.

Magam, mint kétlaki ember – hiszen hivatalom és életvitelem a fővároshoz, őseim és kicsiny birtokom Jászágóhoz kapcsol – ezúttal kettős minőségben voltam házigazda. Egyrészt mint a társszervező Jászok Egyesülete tisztségviselője, másrészt mint adófizető helyi polgár. Jólesett látni, hogy a 18 jászsági település mellett köztünk voltak az egykori Duna-Tisza közi, dunántúli jász kirajzások községei, városai is. Évszázadok sem választanak el bennünket: ma is összetartozunk! S oly jó ezt évente nyilvánosan és látványosan megvallani! Mindez ma már nem csak a mi ügyünk: a média kitüntető érdeklődése révén a nemzet egésze, a világ magyarsága osztozhat örömünkben.

A jász együvé tartozás színpompás ünnepségei kun atyánkfiait is követésre buzdították. Tavaly megtartották az első kun világtalálkozót, az idén pedig ismét szépszámú jelenlétükkel tüntették ki minden jászok összegyűlt képviselőit. A jászkapitányok mellett megjelentek a kis- és nagykun kapitányok, személyes részvételükkel is emlékeztetve mindannyiunkat eltéphetetlen összetartozásunkra. Az egykori közigazgatási egység, a Jászkun Hármaskerület ötnegyedszázada elenyészett, de a kun és jász összetartozás tudata ma is él, s erőt merít a jászágóihoz hasonló, rendszeres találkozásokból.

Ott köszönthettük a több ezer résztvevő között – az otthon élők és kirajzottak mellett – az elszármazottakat is. A személyes, vagy családi döntés révén otthonról elkerültek közül évről-évre többen látogatnak haza a világtalálkozóra. Sokan azok közül is hazatérnek, akiknek már nincs rokonsága, de a felnevelő szülőföld hívó szava előtt megnyitják szívüket. Így ott volt a jászsági elszármazottakat tömörítő Jászok Egyesülete népes közössége, s a külföldre szakadt földijeink számos jeles alakja. Személyes jelenlétükkel ők is összetartozásunkat testesítették meg.

A hazahívó harangszó együvé ölel bennünket, éljünk bár otthon, vagy a nagyvilágban. Egy idő óta mind többen valljuk: adósai vagyunk szülőföldünknek. S a tartozás lerovásában is egyre többen vállalunk részt. A Jászság kulturális hagyományait ápoló kiadványok, rendezvények, pályadíjak kézzelfoghatóan fejezik ki érzéseinket.

Nyugodtan kimondhatjuk tehát: lesz mire alapoznia, építenie a jásziványiaknak! Hiszen jövőre ott, a Jászság legkisebb településén lesz a jász világtalálkozó. Ismét összejövünk, hogy kimutathassuk: összetartozunk!

Dr. Dobos László
a Jászok Egyesülete ügyvivője

(Megjelent a Pipafüst c. folyóirat (Jászfényszaru) 2010. júliusi számában)

(2010. augusztus)